eur:
392.8
usd:
369.13
bux:
67289.07
2024. április 14. vasárnap Tibor
Kovács Béla kisgazdapárti politikus szobra az Országgyűlés Irodaházánál a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Kisgazda Polgári Egyesület közös megemlékezésén a kommunizmus áldozatainak emléknapján, 2024. február 25-én.
Nyitókép: MTI/Lakatos Péter

Megemlékezések a kommunizmus emléknapján

Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata minden év február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította. Közép- és Kelet-Európában elsőként Magyarország döntött úgy, hogy legyen emléknapjuk a kommunizmus áldozatainak, akikről először 2001. február 25-én emlékeztek meg az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban.

Az emléknap időpontja arra emlékeztet, hogy a szovjet megszálló hatóságok 1947. február 25-én tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát, akit országgyűlési képviselőként mentelmi jog védett. Ez volt az első lépés Magyarországon a totális egypárti diktatúra kiépítése felé, amely a kommunistáktól még távolságot tartó erők megfélemlítésével, az FKGP feldarabolásával járt, és megnyitotta az utat Nagy Ferenc miniszterelnök májusi eltávolítása előtt.

A szovjetellenes kémkedéssel és ellenkormány alakításával megvádolt Kovács Bélát 1951-ig magyarországi és ausztriai börtönökben őrizték, majd 1952-ben a Szovjetunióba vitték, ahol bírósági tárgyalás nélkül 25 év kényszermunkára ítélték. 1955 novemberében átadták a magyar hatóságoknak, de szabadságát csak 1956 áprilisában nyerte vissza. Az 1956-os forradalom idején földművelésügyi miniszterként, majd államminiszterként tagja volt a második Nagy Imre-kormánynak. A forradalom leverése után kereste a kiegyezés lehetőségét, de amikor világossá vált számára, hogy ez nem lehetséges, visszatért baranyai szülőfalujába. Erőteljes nyomásra 1958 novemberében hozzájárult ahhoz, hogy a Népfront képviselőjeként az Országgyűlés tagja legyen, de betegsége miatt ténylegesen nem politizált. 1959. június 21-én halt meg, a szovjet hatóságok csak 1989-ben rehabilitálták. Kovács Béla önkényes fogva tartása a demokratikus jogok lábbal tiprásának jelképévé vált, sorsa példája azoknak, akiket ma a kommunizmus áldozataiként tartunk számon. Az Országház közelében álló bronzszobrát, Kligl Sándor alkotását 2002. február 25-én, letartóztatásának és elhurcolásának 55. évfordulóján avatták fel.

Kelet-Közép-Európában a rendszer áldozatainak száma elérheti az egymilliót, ennyi ember vesztette életét kivégzés, éhínség miatt vagy kényszermunkatáborban. Jóval magasabbra tehető azoknak a száma, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg nyomorított meg. A rendszer áldozata volt az is, akit vallattak és kínoztak, megbélyegeztek, kirekesztettek vagy börtönbe zártak, akit csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek, mindenki, akit megfosztottak a szabad cselekvés és választás lehetőségétől. A magyar kormány 2013-ban rendeletet hozott a kommunizmus áldozatainak emelt juttatásáról.

A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából minden évben országszerte megemlékezéseket tartanak.

"Ha a kommunisták megszerzik a hatalmat, akkor bárkiből lehet áldozat"

Ez a nap nemcsak a Kisgazdapárt főtitkára, Kovács Béla személyes tragédiájáról szól, de a szembesülésről azzal is, hogy ha a kommunisták megszerzik a hatalmat, akkor bárkiből lehet áldozat - mondta Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából Budapesten vasárnap.

A NEB, az Országgyűlés hivatala és a Rákóczi Szövetség vasárnapi megemlékezésén a Nemzeti vértanúk emlékművénél a NEB elnöke kiemelte: a független és demokratikus Magyarország reményének megalázó és cinikus sárba tiprását jelentette, hogy Kovács Bélát, a magyar törvényhozás mentelmi joggal védett képviselőjét 1947-ben egy idegen hatalom állambiztonsági szervei letartóztathatták, külföldre hurcolhatták, megkínozhatták és végül a Gulágon évekig fogva tarthatták.

Gérecz Attila, az 1956-os forradalom és szabadságharc hősi halottjának életét felidézve elmondta: a nagyon fiatalon, mindössze 26 évesen meghalt költőről, megannyi sorstársáról, a kommunista diktatúra áldozatainak tízezreiről a rendszerváltásig, 1989-ig nem lehetett nyilvánosan beszélni. Ezt jól példázza, hogy Gérecz Attila verseit rejtegették, a kommunista hatalom teljes feledésre ítélte - mondta a NEB elnöke.

Ahhoz, hogy időről időre le tudjuk győzni a kommunista diktatúra szellemiségének rejtetten tovább élő maradványát, emlékeznünk kell ezekre a hősökre, akik "a szabadságukat is kockára tették, az életüket is feláldozták a magyar hazáért, a magyar szabadságért és azért, hogy mi nyugodtan és békében éljünk" - fogalmazott Földváryné Kiss Réka.

Az emlékműnél koszorút helyezett el Latorcai János, az Országgyűlés KDNP-s alelnöke, Sömjéni László Géza, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke, Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke és Földváryné Kiss Réka is. A megemlékezés a Rákóczi Szövetség Kárpát-medencei szervezeteinek képviseletében több száz középiskolás vett részt.

Budapest, 2024. február 25.
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke koszorúz a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB), az Országgyűlés Hivatala és a Rákóczi Szövetség közös megemlékezésén a Nemzeti vértanúk emlékművénél a kommunizmus áldozatainak emléknapján, 2024. február 25-én.
MTI/Lakatos Péter
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke koszorúz a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB), az Országgyűlés Hivatala és a Rákóczi Szövetség közös megemlékezésén a Nemzeti vértanúk emlékművénél a kommunizmus áldozatainak emléknapján, 2024. február 25-én. MTI/Lakatos Péter

Az emberi méretű közösségek tartanak meg minket, ezek adnak erőt és támaszt, hogy sikeres nemzet lehessünk - jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából Apor Vilmos püspök (1892-1945) életét és munkásságát bemutató kiállítás megnyitóján szombaton Leányfalun. A miniszter, a kiállítás fővédnöke, felhívta a figyelmet: Nyugaton szellemi támadások rombolják a közösségeket, tőlünk keletre pedig egy valódi háború szedi az áldozatait.

Varga Mihály emlékeztetett: a kommunizmus volt eddig az egyetlen rendszer, amely ideológiává emelte az ember szabványosítását, a közösségek tömeggé alakítását. Sokféle alakot öltött az üldözés, a terrort, az elnyomást, a megfélemlítést szinte minden magyar család a bőrén érezhette - fogalmazott.

A miniszter rámutatott: a mai kort ismét egy közösség nélküli ideológia próbálja meg uralni.

"A lepelnek azonban előbb-utóbb ismét le kell majd hullnia, mert egyedül senki nem boldogulhat, és ma éppen az egyén elsőbbsége az, ami a boldogság útjában áll" - mondta, hozzáfűzve, hogy minden valódi egyéni siker mögött támogató közösségeket találunk, a kormány ezért védelmezi a családokat, támogatja az egyházakat, épít a hagyományokra és kiáll a nemzetállamok Európájáért.

Varga Mihály az Apor Vilmos-kiállításról szólva elmondta: egy olyan személynek állít emléket, aki meggyőződéséért és hitéért az életével fizetett. Az ember a történelem során hajlamos újra elkövetni ugyanazokat a hibákat, ezért fontos az emlékezés, hogy a jövő generációit védettebbé tegyük az újabb történelmi hibákkal szemben - fogalmazott a pénzügyminiszter.

A nemzeti emlékhelyet jelölő és a nemzeti sírkertbe sorolt sírokra emlékeztető parcellakövet avatott a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából pénteken a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) a Váci Rabtemetőnél. Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) elnöke az eseményen kiemelte: minden politikai hatalomnak van egy eszmeisége, ami az emberképét is tartalmazza. Ha ebből hiányzik az emberi méltóság, akkor abból szörnyű tettek következnek. A huszadik század két őrült eszméje, a nácizmus és a kommunizmus ilyen volt - tette hozzá.

"Az emlékezetre meg kell tanítanunk a fiatalokat is, mert a nemzet nem más, mint a múlt, a jelen és a jövő magyarjainak a szövetsége" - fogalmazott Harrach Péter.

Budapest, 2024. február 25.
Simicskó István, a KDNP parlamenti frakcióvezetője (j) és Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára koszorúz a Gyorskocsi utcai büntetés-végrehajtási intézet falán elhelyezett emléktáblánál tartott megemlékezésen a kommunizmus áldozatainak emléknapján, 2024. február 25-én.
MTI/Lakatos Péter
2024. február 25. Simicskó István, a KDNP parlamenti frakcióvezetője (jobbra) és Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára koszorút helyezett el a Gyorskocsi utcai büntetés-végrehajtási intézet falán elhelyezett emléktáblánál a kommunizmus áldozatainak emléknapján. A kommunizmus szelleme ismét kísérti Európát, csak mostanában nem szovjet szuronyok kísérik a kommunistákat, hanem amerikai dollárok milliói - jelentette ki a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) ügyvezető főtitkára. Latorcai Csaba szerint az 1940-es években is csak idegen érdekek helyezték hatalomra a kommunistákat. "Sem akkor, sem most nem kell a magyaroknak a kommunizmus" - emelte ki a politikus.
MTI/Lakatos Péter

(A nyitóképen: Kovács Béla kisgazdapárti politikus szobra az Országgyűlés Irodaházánál a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Kisgazda Polgári Egyesület közös megemlékezésén a kommunizmus áldozatainak emléknapján, 2024. február 25-én.)

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.15. hétfő, 18:00
Orbán Balázs
a miniszterelnök politikai igazgatója, az MCC kuratóriumának elnöke
Irán megindította támadását Izrael ellen, drónokat és rakétákat lőtt ki - Folyamatosan frissülő cikkünk

Irán megindította támadását Izrael ellen, drónokat és rakétákat lőtt ki - Folyamatosan frissülő cikkünk

Szombat késő este Irán megindította támadását Izrael ellen: több hullámban száznál is több drónt indított útnak Irak légterén keresztül, valamint rakétákat is kilőttek. Izrael követi a drónok és rakéták útját, valamint légtérzárat rendelt el vasárnap hajnaltól. Vasárnap hajnalban megérkeztek az első hírek arról, hogy az amerikai haderő több drónt is megsemmisített Szíria és Jordánia felett. Irán közben vasárnap hajnalban azt is bejelentette, hogy a drón- és rakétacsapás lezártnak tekinthető, válaszlépésnek nevezték ezt a szombat éjszakai akciót Izrael Damaszkuszban végrehajtott  Cikkünket folyamatosan frissítjük a beérkező információkkal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 13. 20:05
×
×
×
×